Átváltozás II. - Opowiadania Erotyczne

Átváltozás II.

... attól, ami következni fog. Reméltem, hogy találok valakit, aki elég józan ahhoz, hogy szeretkezzen velem, de elég részeg is, hogy másnapra elfelejtse az egészet. A legjobb választás természetesen Feri lenne, ő annyit szokott dicsekedni a "hódításaival", hogy már senki sem hisz neki.

A budiban találtam rá. Épp kifelé indult, amikor megálltam előtte.

- Szia Feri. Már kerestelek.

- Mit akarsz? - kérdezte. Rám nézet, de csak a melleimet látta, nyelt egy nagyot. - Engem kerestél? - Közelebb léptem hozzá, igyekeztem a legszexisebb hangsúlyommal válaszolni - Igen. Keze a derekamra csúszott, én úgy tettem minta nem vettem volna észre - Úgy hiányoztál. Nem akarom, hogy haragudj rám mert hallgatóztam. Olyan jó volt, ahogy...

- Nem baj - mondta egyre rekedtebb hangon, miközben a keze már a fenekemnél járt. Valószínűleg nem akart lejjebb hajolni, ezért nem a kezét csúsztatta lejjebb, hanem a ruhát kezdte feljebb húzni az ujjaival. Váratlanul erősen megmarkolta a fenekemet, kicsit szét is húzta, miközben ezt suttogta: - Imádlak... mindig is erre vágytam... csodálatos a bőröd... az illatod... őrülten jó a feneked.

Szó nélkül felültetett a mosdóra, majd belém vágta a... Hirtelen éles fájdalom hasított belém. Levegő után kapkodtam, és a testem görcsbe rándult. Valami melegséget éreztem a combomon végigsiklani Feri nem vett észre semmit nagy erőbedobással és sebességgel lökdösött. Olyan fájdalmas volt, hogy szinte lelöktem volna magamról. Már mondani akartam, hogy hagyja abba, amikor elernyedt. Kihúzta, és anélkül, hogy egy szót is szólt volna otthagyott. Lemásztam a mosdóról, de olyan rosszul éreztem magamat, hogy lábaim remegni kezdtek és kénytelen voltam leülni a padlóra. Nem tudom mennyi idő telhetett el míg magamhoz tértem, felkeltem, lehúztam véres harisnyáimat, amennyire tudtam megmosakodtam és elindultam hazafelé.